A költészet remekművei megzenésítve és a legnagyobb színészek által elszavalva!
RSS

Fűszál együttes - Áprily Lajos: Bíztató vers magányosságtól irtózó léleknek



Tudom, hogy hull a nap,
örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
sírdombok mállanak.
Egy-egy kéz, drága kéz
mindegyre elereszt,
mindennap vereség,
mindennap új kereszt.
Szem mögött szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis: ne remegj -
Nem maradsz egyedül.

Ködödben csillag ég,
gondodból fény terem,
vers-lelkek lengenek
nyomodban ezeren.
Zászlós és halk csapat,
elszánt és bús-szelid
vers-lelkek, viharos,
vadkorban tetteid.

S szűkülő kör mögött,
halkuló ház körül,
mélyülő bú felett
hűség áll őrödül.
Jó lelkek, annyian,
árvák és elesők,
szépséget szomjazók,
kútfődet keresők.
Szédülni nem szabad,
zuhannod nem lehet:
szirten is rózsaág
vigyázza lelkedet.

Tudom, hogy két kezem
nem part és nem erő:
maholnap aszú ág,
szélvert és remegő.
Mentésre ingatag,
tartásnak nem elég -
síkon át, hegyen át
kinyujtom tefeléd.

Örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
vén sírok mállanak,
estébe hull a nap.
Szem mögött szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis - ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül.

Ferenzes István: Mikor Csíkban járt a török



Mikor Csíkban járt a török,
véle jött még Nagy Mennydörög.

Rabolni jött a sok török,
komájához Nagy Mennydörög.

"Szebb ő, jobb ő, mint a török,
az én komám csíki ördög,

hogyha véle mennydörögök
elfeledem a törököt,

s itt maradok Fitód körött,
amíg görög lesz a török,

csárdást járunk, mennydörögöt,
s megsütünk egy hízott ökröt."

Így történt, hogy míg a török
gyújtogatott, sarcolt, törött,

Nagy Mennydörög bajszot pödrött,
komájával menydörögött.

Patakban folytak a sörök,
be is rugott Nagy Mennydörög.

"Édes komám, egyördögöm,
kancsóm üres, nincsen söröm,

üssenek meg a törökök,
ha nem hozol rögtön söröt!"

"Drága komám, Mennydörögöm,
egy perc múlva söröd löszön!"

Ördög koma egyet pörgött,
friss sörért ellődörgött.

De aztán, hogy véle mi lött,
ma sem tudja Nagy Mennydörög.

Vagy sörbe fúlt, vagy megszökött,
föld nyelte el az ördögöt.

Elment, el a pogány török,
Csíkban maradt Nagy Mennydörög.

Kincset, rabot vitt a török
s talán-talán egy ördögöt.

Egész nyáron érte dörög,
tüzel, mintha lenne görög.

a komáját az ördögöt
hívogatja Nagy Mennydörög.

"Szép komám van üsse döröng,
úgy ment el, hogy nem es köszönt!"